a föld alatti sárgás barna élet
nem annyira rossz, mint képzeled
ha a metrós nénit őszintén kérded
elmondja, hogy nincs is sok féreg
ha a metrós nénit őszintén kérded

az alagút elején, közepén és végén
a néni metrója csiholta két fény
sok türelmes, táskás, bamba ember
nézi, de nem látja reggeli szemekkel
sok türelmes, táskás, bamba ember

nem látják a néni gondolatát
pedig ismeri a földalatti összes titkát
nem fél ő már semmitől idelenn
a felszíni kontraszt lassacskán idegen
nem fél ő már semmitől idelenn

félnótás egerek futnak előtte, utána
a szimpatikusabbját megvárja, megszánja
a nénihez ritkán jön el a lánya
mert zavarja a természetes fény hiánya
a nénihez ritkán jön el a lánya

a föld alatt is vannak nehezebb napok
felújítások idején felcsapnak az indulatok
de a néni nem haragszik sokáig senkire
olykor a főnök, olykor egy utas cincog vele
de a néni nem haragszik sokáig senkire

esős napon a testes lelkek lehozzák a vizet
hálásan párolog a metróban a tömeg
a néni megszokta már a fülledt időt
csak szépen, lassan kell szívni a levegőt
a néni megszokta már a fülledt időt

lépked felfelé lihegve, csoszogó lépcsőn
most az odafent is sötét, de korán van vagy későn?
a néni a metróból fáradtan megy haza
a hetediken lakik egy VIII. keres panelba
a néni a föld alól fáradtan megy haza